CMP-A

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletet váltotta fel a fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályanyagban.

A Kr. megalkotásakor alapvető szempont volt a védelmi, pozitív jellegű szabályozás kialakítása, továbbá a zöldfelület-védelem, mint „helyi közügy” szerepének az erősítése. A helyi önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (1)-(2) bekezdése értelmében a Kr. tárgyi hatályánál szélesebb körben és tartalommal szigorúbb védelmi intézkedéseket írhat elő. [Kt. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. ]

Az elmúlt, közel 40 évben a fákat érintő párhuzamos ágazati szabályozás megnehezítette a jogszabály tárgyi hatályának meghatározását. Jelenleg a szabályozási tárgykörébe nemcsak a fák, hanem – a települési környezet kedvező kialakításában betöltött szerepükre tekintettel – a cserjék is beletartoznak. A jogszabály területi hatálya pedig kiterjed – az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó fás szárú növények, az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló ültetvények valamint a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területek kivételével – minden fás szárú növényre, amennyiben külön törvény (pl.: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény) eltérő szabályt nem állapít meg.

A Kr. a telepítési, fenntartási, kezelési feladatokat tulajdonosi viszonyoktól, belterületi, külterületi elhelyezkedéstől függetlenül, általános tulajdonosi kötelezettségként fogalmazza meg, amelyeknek kikényszerítése érdekében a települési önkormányzat jegyzője mérlegelési jogkörében határozatot hozhat, szabálysértési bírságot szabhat ki.

A jogalkotó közmű-elhelyezés, síkosság-mentesítés, burkolatépítés és -felújítás, továbbá a kivágás és pótlás tekintetében közterületre szűkíti a rendelet hatályát.

Közterületen közművezetéket – a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa. Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre 2010. szeptember 1-jétől olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.

A bejelentés ("utólagos") helyett a közterületen lévő fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó ("előzetes") engedélyezési rendszer kialakítását a hatékonyabb védelem érdekében társadalmi igény keletkeztette. Az engedélyezési eljárás keretében biztosítható a társadalmi részvétel [Kr. 6. § (5)], továbbá az a feltétel, hogy fás szárú növényt csak okirattal feljogosított személy vághasson ki.

A Kr. a természetbeni pótlást részesíti előnyben. A pótlást lehetőség szerint ugyanazon a földrészleten kell teljesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, a jegyző által kijelölt ingatlanon (pl. közintézmény udvarán). A kompenzációs intézkedések meghatározására az önkormányzat rendeletet alkothat, amelyben rendelkezhet többek között a favédelmi alap létrehozásáról is.
 
A fás szárú növények védelméről szóló új jogszabály kihirdetésével egyidejűleg módosult az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet "tilos fakivágás" tényállása. A szabálysértési tényállás – amely "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" címet viseli – egyrészt igazodik az új kormányrendelet címéhez és tárgyi hatályának bővüléséhez, másrészt a fás szárú növény jogellenes kivágásán túl a telepítésre, fenntartásra, kezelésre vonatkozó kötelezettség nemteljesítését is szankcionálja. Továbbá napjaink társadalmi, gazdasági viszonyainak megfelelően emelkedik a szabálysértési bírság összegének felső határa, "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" tényállás megvalósítása ötvenezer illetve százezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható.

Jégolvasztó anyagok:

Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid: A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követően. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.


A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:

• Korrózió
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése
  

Kálium-karbonát: Homokkal keverve alkalmazták Bécsben. Erősen lúgos kémhatást eredményez.

Vinasz: Győr belterületén használták ezt a szeszipari mellékterméket. A mezőgazdaságban a tápanyag visszapótlására szolgál. A sóval ellentétben mínusz 8-10 fokon is hatékonyan olvaszt. A nitrogénkedvelő gyomok burjánzását idézheti elő. Enyhén bűzös, barna színű anyag, mely a ruhán maradandó foltot hagy.

Transheat: Magyar fejlesztésű anyag műtrágya alapú, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötőhártyáját gyengén irritálhatja.

Urea: Nagy mennyiségben a műtrágyákhoz hasonlóan mérgező a növények számára. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj szerkezetét és ammónia-tartalma a talaj élővilágát is károsíthatja. Enyhén bűzös hatást keltő anyag.

Kálium-acetát: Az urea helyettesítésére fejlesztették ki. A kevésbé kockázatos anyagok közé tartozik.

Alkoholok, glikolok: Az alkohol növeli a kémiai oxigénhiányt. Mindkét vegyület különösen a talaj és a felszíni víz élővilágára , az alacsonyabb rendű állatokra valamint a hüllőkre és a kétéltűekre gyakorolnak káros hatást.


A teljes anyagot elolvashatja itt. ktm.hu 

A meteorológiai előrejelzések ónos eső érkezését jósolják holnapra. A Magyar Közút Kht. teljes gépparkját hadrendbe állította, a sószóró járművek készenlétben állnak. Ugyanakkor a közútkezelő kéri a közlekedők együttműködését: akkor keljenek útra, ha halaszthatatlan dolguk van, akkor is csak megfelelő műszaki állapotú és a téli, jeges közlekedésre alkalmas felszereltségű gépkocsikkal induljanak el.

A megelőzésképpen kiszórt só olvasztó hatása csak az ónos eső elállta után érvényesül, ezért kéri a társaság a fokozott óvatosságot a közlekedőktől.

A november óta téli útüzemeltetési rendben dolgozó Magyar Közút Kht. 77 üzemmérnökségén háromezer dolgozó több száz géppel várja készenlétben a téli feladatok ellátását. Az előrejelzések mellett a pillanatnyi útállapotokról 209 saját mérőállomásuk is szolgáltat információt az ügyeletekre, melyek alapján minden területen „személyre szabott” intézkedéseket hoznak a síkosságmentesítésre.

Az ónos esőre vonatkozó előrejelzések megjelenése óta a társaság készenlétbe helyezte az összes sószóró gépet, szám szerint 628 darabot. Ezenfelül 106 bérelt sószórót is az utakra rendelnek szükség esetén. A közútkezelők és a közlekedők legnagyobb ellensége az ónos eső. Ilyenkor, amíg az ónos eső esik, a közútkezelők szórógépeinek is a jeges, balesetveszélyes úton kell haladniuk, és a kiszórt só nem fejtheti ki olvasztó hatását a folyamatos csapadék miatt” – mondta el Légrádi Veronika, a Társaság szóvivője. Amíg esik, a sózás hatástalan, mert a jég képződése gyorsabb, mint a só oldatba kerülése, így annak olvasztó hatása nem érvényesül.

A megelőzésre kijuttatott szóróanyag olvasztó hatása is csak később érvényesül. Eredményes munkát csak akkor végezhetnek, ha az ónos eső elállt. Ilyenkorra azonban már sok helyütt a sószórók munkáját nehezítik az utakon keresztbefordult autók és az árokba csúszott járművek. Gyakran a társaság járművei emiatt késlekednek. A téli időszak egyik legveszélyesebb jelensége az ónos eső, valamint a hajnali időszakban az utak páralecsapódás következtében történő lefagyása. A közútkezelő gépei NaCl és CaCl2 keverékével úgynevezett nedvesített szórást végeznek.

Ennek lényege, hogy a kiszórt anyag nem pereg le az út felületéről, így hatékonyabban fejtheti ki hatását. A ma használatban lévő szóróberendezések nagy többsége már pontosan beállítható, hogy mindig csak a feladathoz legszükségesebb mennyiségű anyag kerüljön az útra, ezzel is minimálisra csökkentve a környezeti terhelést.

A jelenlegi meteorológiai helyzetben – 0 fok alatti hőmérséklet esetén – azonban az olvasztás csak a só kiszórásával érhető el. Az alsóbb rendű utakon használnak még homokot, apró kőzúzalékot, esetleg salakot síkosságmentesítésre. A szórógépek átlagos hatótávolsága 40-50 kilométer, így a síkosságmentesítés is az időigényes feladatok közé tartozik.

Ónos esőben azonban ez a módszer is hatástalan mindaddig, amíg el nem áll az eső, a beavatkozásra kész járművek csak akkor kezdhetik meg munkájukat. A közlekedők friss információkat kérhetnek a Magyar Közút Útinform szolgáltatásától, (1- 336-2400), a regionális ügyeleteken, valamint a www.kozut.hu internetes oldalon. A biztonságos téli közlekedésben az útviszonyok mellett jelentős szerepet játszik a gépkocsik műszaki állapota, az autósok vezetési gyakorlata. Az ónos eső miatti riasztás kapcsán a közútkezelő fokozott óvatosságra kéri a közlekedőket.

Forrás: vg.hu