CMP-A

A konyhasó csúszásmentesítő anyagként történő felhasználásának további mérséklését szeretné elérni a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A tárcát vezető Fazekas Sándor ezt a független Oláh Lajos hozzá intézett írásbeli kérdésére válaszolva közölte.

A miniszter hangsúlyozta: a síkos téli utak kezelése során a biztonságos közlekedési viszonyok megteremtéséé az elsőbbség, ugyanakkor egyre erőteljesebb társadalmi igény, hogy a hatalmas mennyiségben felhasznált konyhasó helyett a környezetre kevésbé ártalmas jégolvasztó vegyi anyag kerüljön az utakra, és csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges.

Jelezte, hogy a szabályozás és közvélemény-formálás hatására a járdák és közterületek, közutak csúszásmentesítésére az elmúlt években egyre több helyen a zeolit és a kalcium-klorid került előtérbe a konyhasó helyett.

"Tekintettel arra, hogy a kormányzati munkamegosztás szerint első helyen az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a közlekedés ügyéért felelős tárca feladata a síkos utak kezelésével kapcsolatos szabályozás, a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte, hogy a közutak téli síkosság elleni védekezésének előírásait tartalmazó szabályozás felülvizsgálata mellett történjen meg annak olyan irányú módosítása, amellyel lehetővé válik a konyhasó csúszásmentesítő anyagként történő felhasználásának a jelenlegi alkalmazáshoz viszonyított 30 százalékos további csökkentése" - írta Fazekas Sándor.

A miniszter - a parlamenti honlapon elérhető - írásbeli válaszában meggyőződését fejezte ki, hogy ha a lakosság környezettudatos magatartása tovább erősödik, akkor a kereskedelem is elmozdul a legjobb elérhető technológiák alkalmazása és a környezetre kisebb veszélyt jelentő anyagok felhasználása felé.

Forrás: internet

Mivel nincs síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás, minden ország úgy olvasztja az utakat télen belepő havat, amivel akarja.

Magyarországon mindenki sóz, ami a közterület-fenntartók szerint korszerű, a környezetvédők szerint többmilliós károkat okoz. A só kimarja a kutyák lábát, tönkreteszi a hidak vasszerkezetét, vezetékeket repeszt szét. Akadnak alternatív kezdeményezések, de a só egyeduralma megdönthetetlennek tűnik.


Ausztriában jogszabály tiltja a klorid tartalmú vegyszerek használatát, amelyek csak különleges időjárás esetén alkalmazhatók. A magyar Környezetvédelmi Minisztérium úgy tudja, hogy az osztrákok ennek ellenére rendszeresen sóznak.
A skandináv országokban tilos a sózás, de mivel ott a téli átlaghőmérséklet jóval a nátrium-klorid mínusz hét fokos fagyáspontja alatt van, értelmetlen is lenne használni.

Az ausztriai Innsbruckban kálcium-magnézium-acetátot alkalmaznak, ami meglehetősen drága, de környezetkímélő: nemcsak a havat olvasztja fel, hanem a mérések szerint 25 százalékkal csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.

Elfogadta a jogalkotó az országgyűlési biztos észrevételei közül azt a javaslatot, amely szerint a jogszabálynak elő kell írnia, hogy a fa kivágási kérelmében az érintettnek közölnie kell a kivágás indokát és a pótlás konkrétumait.

Az ombudsman sajnálattal fogadta, hogy a környezetvédelmi tárca - noha fontosnak tartja - nem kezdeményezte a jelenlegi tervezettel egyidejűleg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) módosítását; noha az új kormányrendelet és az OTÉK összhangja megteremthette volna, hogy az építési tevékenység folytatásához kapcsolódó fakivágások során is érvényesüljenek a védelmi intézkedések.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály a korábbi szabályozási elvvel azonos módon, csak a belterületi közterületen álló növények védelmét hivatott szolgálni; ám a magánterületen álló fák kivágása vagy csonkítása is járhat jelentős környezeti hatással, valamint tágabb körben a szomszédok érdekeinek sérelmével.

Fülöp Sándor szerint a pótlási kötelezettségnek elő kellene írnia, hogy az újonnan telepített fa az eredeti törzsátmérő másfélszeresét érje el.

A jogszabály módosítása azért vált szükségessé, mert az 1989. október 23-át megelőzően alkotott törvényerejű rendelet 2009. január 1-jétől hatályát veszti.

Az ombudsman szerint a jogalkotásért felelős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az új jogszabályi előírások előkészítése során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a városokban és a településeken a lehető legnagyobb kiterjedésű, egészséges zöld környezet alakulhasson ki, illetve maradhasson fenn. Ennek gyakorlati megvalósulása érdekében egyebek között az új rendelkezésekkel szabályozza a növények telepítését, kezelését és fenntartását, kibővíti a rendelet tárgyi hatályát a fákon túl a cserjékre is.

Az új szabályok értelmében nem csupán a fás szárú növények felületének csonkítása, megsértése vagy részeinek károsítása tilos, hanem 2010-től a közművezetékek elhelyezése, illetve a síkosságmentesítés során csak olyan technológiát lehet alkalmazni, amely a növényekre nem jelent veszélyt és azokat nem károsítja.

Előrelépés az is, hogy a közterületi fák és cserjék kivágására - a korábbi bejelentés helyett - jegyzői engedély alapján kerülhet sor, és a kivágást kezdeményezőnek csatolnia kell a kérelemhez a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot is.

Új elemként jelenik meg a rendeletben a helyi közösség érdekeinek a figyelemmel kísérése: jelentős számú (legalább tíz), továbbá szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti szempontból kiemelt értéket képviselő növények kivágására irányuló kérelem esetén a jegyző kihirdetés útján tájékoztatja a helyi közösséget a kivágás kezdeményezéséről.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nagyra értékelte a tervezet pozitív törekvéseit, ugyanakkor fenntartja javaslatait, és reméli, hogy azok megjelennek a normaszövegben.

Forrás: Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtó